Reggel az 1-es villamossal utaztam. Bérletem már rég nem volt, de vonaljegyet lyukasztani nem volt szívem. Ezért bliccelés mellett döntöttem. Rossz előjelek fogadtak: a megállóban két rendőrrel egy jegyellenőr állt. Kivártam és bejött: nem szálltak fel a szerelvényre. De a villamosan éber maradtam.…

Egyszer Don Quijoténak képzeltem magamat. Bort ittam, és úgy éreztem bárhová eljuthatok vele. Hát elneveztem Rocintanénak. Haveromra ránézve, Sancho Panzát láttam meg benne.  Söre, mint egy dagadt szamár ült mellette. Népligetben ültünk, terveztük új kalandunkat. Hol érhet minket nagyobb dicsőség,…

Borozó volt a hely neve. Egy szörnyen kicsi utcában, egy szörnyen kicsi kocsma. Asztal egy volt, az is a sarokban, bárszékeken lehetett ülni a fal mentén. Ha egy-két ember ült bent, ők is a poharuk alját olvasták. Ittuk a kilencvenöt forintos kisfröccsöt és beszélgettünk: politikáról, fociról vagy…